A tél közeledtével az egyik legkedveltebb csemege is megjelenik a konyhákban, ami nem más, mint a sült tök. Sok pozitív hatással rendelkezik, ami miatt előkelő helyet kaphat az étrendünkben. Például vitaminokban, fehérjében és rostban gazdag, a szénhidrát tartalma, pedig közel annyi, mint a burgonyáé.
A sütőtök a kukoricához és a burgonyához hasonlóan Amerika felfedezésével került Európába. Őshazája ugyanis Közép-és Dél Amerika trópusi vidéke. Az inkák, maják és aztékok kedvelt tápláléka közé tartozott. Ma már az egész világon ismerik, és számtalan módon fogyasztják.
Ebben a cikkben összeszedtük nektek, amit a tökökről érdemes tudnotok. A Halloween közeledtével kicsit a tökfaragás hagyományáról is hoztunk néhány érdekességet, amit lehet nem tudtál az ünneppel kapcsolatban.
Miért érdemes tököt fogyasztani?
A tök elkészítésének egyik legnépszerűbb módja a sütőben sütés, azonban megannyi felhasználási lehetőség rejlik a narancssárga zöldségben.
Ha nincs egy tündér keresztanyánk, aki hintóvá változtassa, hogy az elvigyen a bálba, ahol éjfélig táncolhatunk igaz szerelmünkkel, akkor sem kell csüggedve ülnünk az óriás zöldség mellett. Ugyanis a „szállítás” mellett megannyi jótékony hatása lehet a testünkre.
Például a magas kálium tartalma miatt, ami vérnyomáscsökkentő és vízhajtó hatású. A kálium mellett található benne vas, foszfor, réz és magán is, amiket a szervezet szintén hasznosítani tud. Az őszi hónapokban mérvadó karotin forrást jelenthet és C-vitaminban gazdag. Tápértéke és energiatartalma és igen magas.
Közel 100-150 fajtája létezik a világon. Itthon talán a legnépszerűbbek közé tartozik a Kanadai sütőtök – vagy más néven Pézsmatök –, a nagydobosi sütőtök, a csillagtök/patisszon, és a cukkini. Ismertek még az emberi fogyasztásra nem alkalmas Halloween tökök és dísztökök. Ezeket általában dekorálásra használjuk fel. Tökfaragásra például a legalkalmasabbak a Halloween tökök, hiszen kemény külsejük ideálisak a faragáshoz.
A tököket két nagy csoportba oszthatjuk. Az egyik ilyen csoportba a nyári tökök tartoznak, mint például a cukkini vagy a patisszon. Ezeknek jellemzően lágy borításuk van, és az egész tök elfogyasztható valamilyen formában (természetesen a szárát leszámítva). A másik csoportba a téli tökök vannak, ilyenek például a már említett Pézsmatök vagy a nagydobosi sütőtök, de még ide sorolhatóak a dísztökök is. A téli tököknek általában kemény héja van, így rendszerint már akkor szedik csak le a terméseket, mikor azok már teljesen megértek.
Kanadai sütőtök – Pézsmatök
- Ez a tökfajta hosszúkás körte alakú.
- Kisebb méretű, mint a nagydobosi fajta, hiszen átlagosan 2-4 kg súlyúak.
- Húsa élénksárga színű
- Krémes állagú, a húsa vastag, így a legtöbb része felhasználható.
- Vékony héjú.
- Kiváló levesekhez, ivólevekhez, főzelékekhez, pitékhez és minden olyan recepthez, ahol pürésíteni kell.
Nagydobosi sütőtök
- Héja szürkés színű.
- 5-10 kg súlyúak általában.
- Vastag-kemény narancssárgás húsa van.
- Édes telt íze miatt sokan szeretik.
- Sütésre az egyik legalkalmasabb fajta lehet.
- Készítenek belőle lekvárt és pálinkát is.
Tökfaragás hagyománya
Megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy a tökfaragás hagyományát a Halloween elterjedése hozta a köztudatba vagy sem. A nagy igazság, hogy nem áll távol ez a szokás tőlünk, magyaroktól sem. A 20. század eleji paraszti világban kifejezetten népszerű volt a betakarítást követően a töklámpás készítése. Elsődleges célja az volt, hogy a fiatalabbakat ijesztgessék vele. Írországban először takarmányrépát használtak, a kibelezett tökbe helyezett gyertyát Amerikába tették a Halloween jelképévé. Angliában Jack-O-Lantern néven terjedt el és kettős céllal szolgált. Egyik feladata az volt, hogy távol tartsa a gonosz szellemeket, a másik, hogy a hallottak szellemeinek utat mutasson, hogy azok hazatalálhassanak.
A tököt tehát nem csak enni, hanem dekorációnak használni is remek ötlet. Szuperül fel lehet dobni vele az otthonunkat. Akár csak néhány dísztökkel, akár a hatalmas Halloweeni tök faragásával, könnyedén megteremthetjük az őszi hangulatot a lakásunkban.