A húsvéti hagyományok egyre több embernek veszítik el jelentésüket, és csak a szokás miatt eszik a sonkát és a tojást. A valóságban viszont jelentése van, hogy ebben az időszakban miért eszik az emberek ezeket az ételeket. Az ünnepek kapcsán mindig felmerül, hogy mik azok a tradíciók, amiket átvettünk csak más nemzetektől és mik azok, amiket már évszázadok óta velünk vannak. Emellett a vallási és népszokások is keverednek egymással, főképp mikor ilyen mozgó ünnepekről beszélünk, mint a Húsvét.
A sonka, a tojás és az ételtől roskadozó asztal
A Húsvét előtti időszakot általában a 40 napos böjt előzi meg, ami rendhagyóan húsmentes időszak – ez a tradíció sokat lazult az évek alatt, hiszen sokan csak nagyhéten vagy már egyáltalán nem is böjtölnek. Cégünk 100% növényi alapú étrend képviselői közé tartozik, így mi azt a nézetet valljuk, hogy ne csak 40 napig, hanem mindig növényeken alapuljon a táplálkozásunk. A 40 nap lezárulásakor, egy nagy közös étkezéssel ünnepelnek az emberek. Ilyenkor az ünnepi asztalra kerül a sonka, tojás és az elengedhetetlen kalács.
Ha még nem találtad meg a megfelelő gluténmentes kalács recepjét, itt tudsz körbenézni a mentes kalács receptekért:
Azt már kevesebben tudhatják, hogy ezeknek az ételeknek különleges jelentése van ebben az időszakban. A sonka jelképezi Jézust, a tojás a termékenység és az újjászületés szimbóluma. Míg a kalács – ami egyfajta áldozati étel volt, - a bőséget és jólétet jelenti.
Receptjeink között remek alternatívákat találsz, amikkel könnyedén ki tudod váltani a hagyományos sonkát és tojást.
Miért pont a nyúl hozza a tojást?
Örök kérdés, hogy Húsvétkor miért a nyuszi hozza a tojást. A magyar szokások között sokáig nem volt ismert, hogy a nyúl mit szimbolizál. Nálunk jellemzően a bárányt tartották a húsvét jelképének, helyüket azonban részben átvették az aranyos nyuszkók. Több kutatás is azt mutatja, hogy a húsvéti nyúl szimbolikája a német területekről ered. Kétféle megközelítés létezik az eredetét tekintve:
- A tavasz és a termékenység úrnője Eostra germán istennő nevéből származik az ünnep német megnevezése. Akkoriban a szaporának számító nyúl is a termékenység egyik jelképe volt. Eostra istennőt gyakran ábrázolták nyúl fejjel és emberi testtel. Egy monda szerint az istennő a gyerekek kedvében szeretett volna járni a tavaszünnepen, ezért a szórakoztatásukra a kedvenc nyulát madárrá változtatta, s amikor az hirtelen színes tojásokat tojt, azokat a kicsiknek adta.
- A másik elmélet a 16. századból származik, amikor is a német földesurak a szolgáltatásaikért cserébe gyöngytyúkot kaptak ajándékba. Most egy kicsit elő kell venni mindenkinek a német nyelvtudását, hogy megértsük, hogyan is válhatott a húsvét jelképévé a nyúl. A gyöngytyúkot németül ’Haselhuhn’ mondják, melynek rövidítése ’Hasl’, ami nagyon hasonlít ’Hase’-ra, ami pedig a nyulat jelenti németül. Ebből a félreértésből/félrehallásból származhat valószínűleg, a húsvéti nyúl „legendája”.
Meglocsolnak, nehogy elhervadj
Valószínűleg senkinek nem kell bemutatni a Húsvét hétfői hagyományt, amikor is a férfiak útra kelnek, hogy közeli női ismerőseiket a délelőtt folyamán meglocsolják. Az ilyenkor már jól ismert vizes vödör, szódás vagy éppen a kölnis üveg már szolgálatra készen várakozik. A hagyományaink szerint ezt a férfiak a rontáselhárító, termékenységvarázsló és megtisztulás elősegítő szándékkal tették. Ajándékba pedig a lányok hímes tojással kedveskedtek a locsolóknak.
Reméljük ti is úgy várjátok már az ünnepi hangulatot, mint mi. Ha még most sem tudod milyen finomságokkal lepd meg a locsolókat, nézz szét a blogunk, ahol rengeteg jól bevált receptet találsz.
