Szállítás 14.000 Ft felett ingyenes!

Láttad már legújabb termékeinket? Kattints ide.

Barátunk-e a szénhidrát?

Barátunk-e a szénhidrát?

Az állandó kérdés, hogy ehetünk-e szénhidrátot a fogyókúra alatt/ életmódváltás után? A rutinosabbak már csak legyintenek, ha ilyenekről olvasnak vagy hallanak, de egy kezdőnek, aki még most csöppen bele jó, ha egy helyen megtalálhat mindent mindezekről. Éppen ezért igyekeztünk a hozzánk meg szokott módon utánajárni, és egy átfogó cikket hozni a témában. Természetesen ez nem helyettesíti a konzultációt az orvossal vagy a dietetikussal.

Az első és talán legfontosabb, amit érdemes letisztázni, hogy a szénhidrátok nem ördögtől valóak ugyanis a szervezetnek szüksége van a megfelelő mennyiségre. A legtöbb ételben megtalálhatóak valamilyen formában. Azonban vannak a jó és „barátságos” szénhidrátok, ezeket hívjuk lassan felszívódó szénhidrátoknak. A másik fajtáját nevezhetjük a rosszfiúknak, ugyanis az elfogyasztásukat követően a vércukorszintet hirtelen megemelik, majd amilyen gyorsan megemelkedett, olyan gyorsan le is esik. Éppen ezért érdemes kerülni ezeket az ételeket és olyan lassú felszívódásúra lecserélni, ami a szervezet számára is hasznosabb, valamint a vércukorszint sem ingadozik tőle. Ezeket a szénhidrátokat nevezzük gyors felszívódásúaknak.

Összeszedtünk néhányat azok közül, amik a gyors felszívódású szénhidrátok közé tartoznak.

  • fehér liszt – és az ebből készült kenyerek, tészták, sütik stb.
  • krumpli
  • fehér rizs
  • pürésített zöldségek, gyümölcsök
  • cukros üdítők
  • gyümölcsök közül külön érdemes kiemelni a banánt, a szőlőt, a görög,- és a sárgadinnyét.
  • kukorica alapú termékek
  • puffasztott, extrudált termékek
  • kristálycukor, barna cukor, méz, szőlő, nádcukor

Ezeknek rendszerint a glikémiás indexük is magas. Azt nem árt tudni, hogy fontos szerepet tölt be a glikémiás index megállapításánál, hogy egy termék mennyire feldolgozott, hiszen a különböző konyhai folyamatok roncsolják a rostokat, amik felelősek a felszívódás lassúságáért.

Barátunk-e a szénhidrát?

De mi is az a glikémiás index?

A glikémiás index egy olyan számérték, ami arra utal, hogy az adott élelmiszerekben milyen gyorsan szívódik fel a benne található szénhidrát és mennyire emeli meg a vércukrot. Azt érdemes megjegyezni, hogy a glikémiás index-szel csak azok az élelmiszerek rendelkeznek, amelyekben jelentős a szénhidráttartalom.

Glikémiás indexet befolyásoló tényezők?

A legtöbb élelmiszer 0 és 100 közötti glikémiás index-szel rendelkezik, amire több tényező is hatással van. Ezt elsősorban az adott élelmiszer szénhidráttartalma és a szénhidrátok összetétele határozza meg, de az élelmiszer fehérje-, zsír-, és rosttartalma is nagymértékben befolyásolja. Ezek ugyanis jelentősen szabályozzák a felszívódás sebességét, hiszen mind lassítja a szénhidrátok lebomlását és felszívódását. Ez azt jeleni, hogy minél többet tartalmaz fehérjékből, rostokból, és zsírokból egy élelmiszer, annál alacsonyabb lesz a glikémiás indexe.

Akadnak, olyan élelmiszerek, amelyeknek olyan kevés a szénhidráttartalma, hogy nem lehet meghatározni a glikémiás indexüket. Ilyenek például a húsok, sajtok, halak, gombák, vajak, zsírok, olajok vagy a tojás.

Ezek mellett több olyan tényező is hatással lehet a glikémiás index meghatározására, amit akár mi magunk is előidézhetünk akár az elkészítés során. Ilyen például:

  • Érettség: hiszen minél érettebb egy gyümölcs, annál nagyobb a cukortartalma.
  • Elkészítési mód: minden olyan konyhai eljárás, ami valamilyen módon sérti a növény sejtfalát (például a főzés, turmixolás, aprítás, reszelés stb.). Azonban vannak kímélő elkészítési módok is például a párolás ilyen.
  • Főzési idő: a keményítő tartalmú élelmiszereket minél tovább főzik, annál magasabb lesz a glikémiás indexük.
  • Mindent a maga idejében: A szervezet a nap folyamán különbözőképpen válaszol a bevitt szénhidrátokra. A reggeli vagy délelőtti órákban sokkal érzékenyebben reagál éppen ezért ebben a napszakban kifejezetten az alacsonyabb glikémiás indexű ételeket ajánlott fogyasztani. Míg a magasabb számúakat délután vagy este.

Lassú felszívódású szénhidrátok

Ennek a szénhidrát fajtának az a különleges képessége, hogy mikor az emésztőrendszerbe kerül, nem azonnal kezd el felszívódni, hanem lassabban, fokozatosan. Ezzel téve egyenletessé a vércukorszintet, és biztosítja a folyamatos energiaellátást és a jóllakottság érzését is.

Barátunk-e a szénhidrát?

Ezeknek rendszerint a glikémiás indexük is az alacsony (0-55) vagy a közepes (56-69) kategóriába esik. Arra érdemes azonban odafigyelni, hogy ezek a szénhidrátok is épp úgy hizlalhatnak, ha nem a megfelelő időben és mennyiségben fogyasztjuk.

Összeszedtünk néhány példát, amit nyugodtan fogyaszthatsz, hiszen nem csak lassú felszívódású, de az alacsony vagy közepes glikémiás index csoportjába tartozik.

  • Zabpehely
  • Hajdina
  • Quinoa
  • Teljes kiőrlésű tészták
  • Bulgur

A Bake-Free lisztkeverékeinknél is elsődleges szempont volt, hogy olyan termék legyen a végeredmény, amit bátran fogyaszthatnak IR-esek is, hiszen a magas rosttartalom miatt a lisztkeverékekből készített ételek lassú felszívódásúak lesznek. Ha többet olvasnál a Bake-Free termékekről azt ITT teheted meg: 

Összefoglalva tehát, érdemes a diétánk során a lassú felszívódású szénhidrátokat részesíteni előnyben, hiszen azok nem emelik meg olyan mértékben a vércukorszintet, valamint sokkal tovább érezhetjük magunkat jóllakottnak, a gyors felszívódású szénhidrátokkal ellentétben. Emellett, pedig válasszuk az alacsony vagy közepes glikémiás indexszel rendelkező ételeket. Bizony a legtöbb zöldség és gyümölcs is rendelkezik glimémiás indexszel, így bizony arra is érdemes odafigyelni.

Megjegyzés írása

Kérjük vedd figyelembe, hogy a megjegyzéseket megjelenés előtt jóvá kell hagyjuk